3. NST

1.0Bilibogok a nagyvilágbanhttps://tobicablog.cafeblog.hutobicahttps://tobicablog.cafeblog.hu/author/tobica-2-2-2/3. NSTEzt is ugyanúgy végigaludta a bébi, mint az elsőt. Hiába rázogatta és csipkedte a szülésznő a hasamat, maximum egy kicsit nyújtózott és aludt tovább a drága. Tényleg tiszta apja. Ha egyszer elalszik, akkor felőle történhet bármi a nagyvilágban. <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon(':-D');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/nevet.gif" border=0 unselectable="on"></A>Produkáltam három 30%-os fájást is, amit csak keményedésnek éreztem. Igaz, amikor a szülőszobán voltam Zsombival a 70-80-%-os sem fájt nagyon. Jövő héten már pose lesz. Jó lenne, ha oda már nem kéne mennem! Néha úgy érzem, hogy sosem fogok megszülni, pedig a 23. hét óta ezzel riogatnak. Úgy számítottam, hogy abbahagyom a gyógyszereket, felkelhetek és egy-két héten belül megszülök. Anya tervez, baba végez.<A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon(';)');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/kacsint.gif" border=0 unselectable="on"></A> Úgy látszik ennyire jól sikerült a fekvés... Nagyon nem szeretném túlhordani és ha indítani kéne. Arra várok, hogy fájjon már nagyon és rendszeresen vagy folyjon el a magzatvíz. A másik ami miatt kicsit aggódom az, hogy nagyon nagy lesz a baba. A pocak sokkal nagyobb, mint Zsombival volt, persze tudom, hogy nagy hasban is lehet kicsi baba és fordítva, de mégis. Sokszor szabályosan a cicim rúgja és közben egészen lent a méhszájnál is érzem a mozgását. <A href="javascript: emoticon(':8');" unselectable="on"><IMG src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/remult.gif" border=0 unselectable="on"></A> Meg még itt van a fülemben, amit az orvosom mondott a műtőben, miután Zsombi megszületett, hogy nagy ez a baba, nem biztos, hogy meg tudtam volna szülni. Pedig ő 50 cm és 3440 gramm volt. Na, majd meglátjuk, ha eljön az ideje. Csak az mikor lesz már??? <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon(':-D');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/nevet.gif" border=0 unselectable="on"></A> Zsombi a héten itthon volt, nagyrészt velem. Kismilliószor megnéztük a Kisvakondot, főztünk ebédet, sütöttünk muffint, teregettünk, legóztunk, mesekönyvet néztünk. Csak akkor vagyok gondban, amikor pelust kell cserélnem, mert elszalad előlem. Ilyen bálna állapotban nem tudok utána futni és főleg bebújni a sátorba. <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon(':-D');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/nevet.gif" border=0 unselectable="on"></A> Egyre többet beszél. Van, hogy már egymás után tesz több szót, pl. hozta a poharát és mondta, hogy "víz van benne" vagy ment a szobájába és közölte, hogy "Zsombi keres szoba bent". Azt imádom, amikor minden után hozzáteszi, hogy anyuci. <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon(':-*');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/szerelmes.gif" border=0 unselectable="on"></A> Enni anyuci, inni anyuci, vakond anyuci, szörpit anyuci, stb. Ma is és tegnap is sétáltunk egy jó nagyot a hóban. Hideg is van, mint a fene, de jól esett. Ma még csúszdázott is Zsombi a játszótéren. Kicsit kiakadtam ma, mert anyósom kérdezte, hogy kik lesznek a baba keresztszülei. Erre mondtam, hogy még nem tudjuk és kikre gondoltunk. Az előbb valahogy szóbakerült a téma Apával is. Kiderült, hogy őt is faggatta anyósom, persze mi nem tudtunk arról, hogy a másikkal beszélt róla. Naná, hogy azért volt az egész, mert ő már kitalálta, hogy ki legyen az. Hát nem! <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon('>:O');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/merges.gif" border=0 unselectable="on"></A> Szerencsére Apa sem akarja azt a személyt. Különben meg a mi gyerekünk és mi fogjuk kiválasztani a keresztszülőket. Miért kell sok mindenbe beleokoskodni? A másik nagymama (anyum) is kezd az agyamra menni... Képes naponta többször felhívni, hogy "na, mi van? pocak?" Azt gondolja, hogy nem fogunk neki szólni, ha valami történés van?! <A ondrag="return false;" href="javascript: emoticon('>:O');" unselectable="on"><IMG ondrag="return false;" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/merges.gif" border=0 unselectable="on"></A> Egyébként is sikítófrász jön rám ezektől az állati poénosnak hitt hülye kérdésektől. <A href="javascript: emoticon(':8');" unselectable="on"><IMG src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/remult.gif" border=0 unselectable="on"></A> Múltkor meg előadta, hogy neki aztán azonnal szóljunk, mert akkor ő dolgozni sem megy, jön a kórházba. Az kéne még csak! Amikor Zsombi született, akkor is elkövettük azt a hibát, hogy szóltunk nekik, aztán jó hosszúra nyúlt a vajúdás és a szülés és ő meg 10 percenként hívogatott. Ha én nem vettem fel, mert már éppen magamon kívül voltam a fájdalomtól, akkor hívta Gábort. Adná a jó Isten, hogy éjszaka szüljek és akkor a világon senkinek nem szólunk, csak reggel, amikor már túl vagyunk a nagy eseményen. rich