Várt telefon

2009 július 13. | Szerző: tobica |

 A nyaralás kellős közepén csörgött a telefonom, amire már vártam. Na, nem a csörgésre hanem, hogy onnan hívjanak, ahonnan hívtak. Egy ideje szuggeráltam, hogy a munkahelyemről hívjanak és bejött! Múltkor még azt írtam, hogy várom is meg nem is, hogy újra dolgozzak. Most már inkább várom, mint nem. Akkor még nem volt biztos a fiúk óvodai és bölcsődei helye sem, ma már biztosan lesz hova menniük. Meg az igazat megvallva, vágyom már arra, hogy  a nap 24 órája ne csak a gyerekekről és a háztartásról szóljon. Nem nyűg, nem teher egyik sem, pláne nem a kölkök, de már 4 éve itthon vagyok és szeretnék már felnőtteset játszani végre. A piszkos anyagiak is emellett szólnak.. Szóval: a kolléganőm hívott, hogy az egyikük szeptember végén elmegy és a főnökkel megbeszélték, hogy nem új embert vesznek fel, hanem nekem szólnak. Úgy néz ki, hogy ősztől dolgozom.