Hétvége

2007 december 10. | Szerző: tobica |

 Nem is tudom, hogy miért ez a bejegyzés cím. Nekem egyik nap olyan, mint a másik.  Alig várom az estét, hogy nyugtázhassam, még egy napot egyben kibírtunk és alhassak, mert addig legalább nem érzékelem, hogy cammog az idő. Jobb esetben alszom is, de sokszor 3-4 óra felé felébredek és 5-6ig csak forgolódok.

András itthon volt, Zsombi nagyon oda meg vissza van érte. Tegnap este ment vissza, kikísérték az állomásra. Bejelentette, hogy “menni Pest”. Zsombi nagyon csípi a vonatokat. A vonat indító vasutas mondta neki, hogy ne ijedjen meg, amikor fütyül a sípjával. Azóta emlegeti Zsombi, hogy “bácsi, vo”. Nem ijedt meg, mondanom sem kell.  Az állomásról papával, mamával és a dédivel bementek a városba megnézni az adventi vásárt és a mindenki karácsonyfáját. Pont akkor volt a gyertyagyújtás a Széchenyi téren a halott gyermekekért. Szép zene szólt és Zsombi táncolt rá. Evett kürtöskalácsot, de azért még lecsúszott este egy fél tányér cinimini is. Reggel jöttek anyuék, hozták a mikulás ajándékot, Gábor kapott egy új wc kefét , Zsombi pénzt és csokit (a csokit elkoboztam), én ananászt, halvát és görög fűszereket. Bár főzhetnék már…

Zsombi egyre többet dumál, naponta van kb. 10 új szó. Össze is kapcsol néha 2 szót, pl. dugd be, csukd be, nincs benne. Amit imádok az, hogy Apát apucinak, magát babucinak és engem anyucinak hív.  Fogalmam sincs honnan vette, mert egymást anyának és apának szólítjuk. Sőt, néha nekem azt mondja, hogy Dia.  

Ma a bölcsiből elhozta nekem a fél palacsintáját, becsomagoltatta Ildivel, de nem adta ám odta, hanem gyorsan betömte.

Pocakbaba ma elég kellemetlenül mozgolódott, egyre kevesebb a helye. Többször is elcsúszott az egész hasam jobbra. Aztán kinyújtózott, a lábát bedugta szépen a bordám és a bőröm közé. Eléggé fájt.  a gyomorsavval is kínoz, napok óta már reggeltől ég az egész nyelőcsövem. Semmi praktika nem használ rá.  Ráadásul állandóan melegem van és köhögéskor kicsit bepisilek. Hiába, a finisben vagyunk.

Kicsit pakolásztam ma. Átvittem Zsombi nyári ruháit az új szobájába. Egy fiókkal lejjebb tettem az előkéket, hogy legyen hely a kétféle pelusnak. Talán apránként jutok valamire, ha már Gábor nem sürgeti a dolgokat.

Megpróbálok képet beszúrni, remélem sikerül.